A hangrendszer teljesítményhatását a hangforrás -berendezés és az azt követő színpadi hangerősítés közösen határozza meg, amely hangforrásból, hangolásból, perifériás berendezésekből, hangerősítőből és csatlakozóberendezésekből áll.

1. Hangforrásrendszer

A mikrofon a teljes hangerősítő rendszer vagy a felvételi rendszer első linkje, és minősége közvetlenül befolyásolja a teljes rendszer minőségét. A mikrofonokat két kategóriába sorolják: vezetékes és vezeték nélküli a jelátvitel formája szerint.

A vezeték nélküli mikrofonok különösen alkalmasak a mobil hangforrások felvételére. A különféle alkalmak hangfelvételének megkönnyítése érdekében minden vezeték nélküli mikrofonrendszer kézi mikrofonnal és lavalier mikrofonnal felszerelhető. Mivel a stúdiónak egyszerre van egy hangerősítő rendszere, az akusztikus visszacsatolás elkerülése érdekében, a vezeték nélküli kézi mikrofonnak kardioid egyirányú, közeli beszédes mikrofont kell használnia a beszéd és az éneklés felvételéhez. Ugyanakkor a vezeték nélküli mikrofonrendszernek a sokféleség -fogadó technológiát kell alkalmaznia, amely nemcsak javíthatja a vett jel stabilitását, hanem elősegíti a vett jel holtszögének és vak zónájának kiküszöbölését.

A vezetékes mikrofon többfunkciós, többfokozatú, több fokú mikrofonkonfigurációval rendelkezik. A nyelv vagy az éneklési tartalom felvételéhez általában a kardioid kondenzátor mikrofonokat használják, és a hordható elektromos mikrofonok viszonylag rögzített hangforrásokkal rendelkező területeken is használhatók; A mikrofon típusú szuperirányú kondenzátor mikrofonok felhasználhatók a környezeti hatások felszámolására; A ütőhangszereket általában alacsony érzékenységű mozgó tekercsmikrofonok használják; csúcskategóriás kondenzátor mikrofonok húrokhoz, billentyűzetekhez és más hangszerekhez; A nagy irányú közeli beszélgetéses mikrofonok akkor használhatók, ha a környezeti zajigények magas; Az egypontos Gooseneck kondenzátor mikrofonokat kell használni, figyelembe véve a nagy színházi színészek rugalmasságát.

A mikrofonok számát és típusát a webhely tényleges igényei szerint lehet kiválasztani.

2. hangolórendszer

A hangolórendszer fő része a keverő, amely a különböző szintek és impedancia bemeneti hangforrás jeleit felerősítheti, csillapíthatja és dinamikusan beállíthatja; Használja a mellékelt kiegyenlítőt a jel minden frekvenciasávjának feldolgozásához; Az egyes csatornajelek keverési arányának beállítása után az egyes csatornákat kiosztják és elküldik az egyes fogadó végekre; Ellenőrizze az élő hang megerősítési jelét és a rögzítőjelet.

Van néhány dolog, amire figyelni kell a keverő használatakor. Először válassza ki a nagyobb bemeneti port csapágykapacitással rendelkező bemeneti összetevőket és a lehető legnagyobb mértékben a frekvenciaválaszot. Kiválaszthatja a mikrofonbemenetet vagy a vonalbemenetet. Minden bemenetnek van egy folyamatos szintű vezérlőgombja és egy 48 V -os fantomteljesítmény. - Ilyen módon az egyes csatornák bemeneti része optimalizálhatja a bemeneti jel szintjét a feldolgozás előtt. Másodszor, a visszajelzések visszacsatolása és a színpadi visszajátszás megfigyelése miatt a hangerősítésnél a bemeneti komponensek, a kiegészítő kimenetek és a csoportkimenetek kiegyenlítése, annál jobb, és a vezérlés kényelmes. Harmadszor, a program biztonsága és megbízhatósága érdekében a keverő két fő- és készenléti tápegységgel felszerelhető, és automatikusan válthat. A hangjel fázisának beállítása és vezérlése), a bemeneti és kimeneti portok előnyösen XLR aljzatok.

3. Perifériás berendezés

A helyszíni hangerősítésnek biztosítania kell egy kellően nagy hangnyomásszintet anélkül, hogy akusztikus visszacsatolást generálna, hogy a hangszórók és az erő erősítők védjenek. Ugyanakkor a hang egyértelműségének fenntartása érdekében, valamint a hangintenzitás hiányosságainak pótlásához az audiofeldolgozó berendezéseket kell telepíteni a keverő és az energiatermelő között, például az egyenlővédők, a visszacsatolás -szuppresszorok, a kompresszorok, az izzók, a frekvenciaválasztók, a hangfelosztó között.

A frekvencializáló és a visszacsatolás -szuppresszor a hang visszajelzéseinek elnyomására, a hanghibák feltárására és a hang tisztaságának biztosítására szolgál. A kompresszort arra használják, hogy a tápellátó erősítő ne okozzon túlterhelést vagy torzulást, amikor a bemeneti jel nagy csúcsát találkozik, és képes megvédeni a teljesítményerősítőt és a hangszórókat. A gerjesztő a hanghatás, azaz a hangszín, a behatolás és a sztereó érzék, az érthetőség és a basszushatás javítására szolgál. A frekvenciaválasztót arra használják, hogy a különböző frekvenciasávok jeleit a megfelelő teljesítményerősítőkhöz továbbítsák, és a teljesítményerősítők erősítik a hangjeleket, és kiállítják azokat a hangszóróknak. Ha magas szintű művészeti effektus programot szeretne készíteni, akkor helyénvalóbb egy háromszegmens elektronikus kereszteződést használni a hangerősítő rendszer kialakításában.

Az audiorendszer telepítésében sok probléma merül fel. A perifériás berendezés csatlakozási helyzetének és sorrendjének nem megfelelő megfontolása a berendezés elégtelen teljesítményét eredményezi, és még a berendezés is megég. A perifériás berendezések csatlakoztatása általában megrendelést igényel: Az egyenlítő a keverő után található; és a visszacsatoló szuppresszort nem szabad az kiegyenlítő elé helyezni. Ha a visszacsatoló szuppresszort az kiegyenlítő elé helyezik, akkor nehéz teljes mértékben kiküszöbölni az akusztikus visszacsatolást, ami nem segíti elő a visszacsatolás szuppresszor beállítását; A kompresszort az egyenlítő és a visszacsatolás -szuppresszor után kell elhelyezni, mivel a kompresszor fő funkciója a túlzott jelek elnyomására, valamint a teljesítményerősítő és a hangszórók védelme; A gerjesztő csatlakoztatva van a tápellátó erősítő előtt; Az elektronikus kereszteződés szükség szerint a tápellátó erősítő előtt van csatlakoztatva.

Annak érdekében, hogy a rögzített program a legjobb eredményt érje el, a kompresszor paramétereit megfelelően be kell módosítani. Amint a kompresszor belép a tömörített állapotba, pusztító hatással lesz a hangra, ezért próbáljon hosszú ideig elkerülni a kompresszort a tömörített állapotban. A kompresszor csatlakoztatásának alapelve a fő tágulási csatornán az, hogy a mögötte lévő perifériás berendezéseknek nem szabad a lehető legnagyobb mértékben rendelkezniük a jelfüggvény funkcióval, különben a kompresszor egyáltalán nem játszhat védőszerepet. Ez az oka annak, hogy az egyenlítőt a visszacsatolás -szuppresszor előtt kell elhelyezni, és a kompresszor a visszacsatoló szuppresszor után található.

Az gerjesztő emberi pszichoakusztikus jelenségeket használ nagyfrekvenciás harmonikus komponensek létrehozására a hang alapvető gyakoriságának megfelelően. Ugyanakkor az alacsony frekvenciájú tágulási funkció gazdag, alacsony frekvenciájú alkatrészeket hozhat létre, és tovább javíthatja a hangot. Ezért a gerjesztő által előállított hangjelnek nagyon széles frekvenciasávja van. Ha a kompresszor frekvenciasávja rendkívül széles, akkor az gerjesztő csatlakoztatása a kompresszor előtt teljesen lehetséges.

Az elektronikus frekvencia -elválasztó a teljesítményerősítő elõtt van csatlakoztatva, hogy kompenzálja a környezet által okozott hibákat és a különböző programok közötti hangforrások frekvencia -reakcióját; A legnagyobb hátrány az, hogy a kapcsolat és a hibakeresés zavaró és könnyen okozható balesetek. Jelenleg megjelentek a digitális audio processzorok, amelyek integrálják a fenti funkciókat, és intelligensek, egyszerűen működhetnek és jobb teljesítményt nyújthatnak.

4. Hangerősítő rendszer

A hangerősítő rendszernek figyelnie kell arra, hogy ennek meg kell felelnie a hangteljesítménynek és a hangmező egységességének; Az élő hangszórók helyes felfüggesztése javíthatja a hangmegerősítés tisztaságát, csökkentheti a hangteljesítményt és az akusztikus visszacsatolást; A hangerősítő rendszer teljes villamos energiáját a tartalék energiájának 30–50 % -ára kell fenntartani; Használjon vezeték nélküli figyelő fejhallgatót.

5. Rendszerkapcsolat

Az eszköz összekapcsolása során figyelembe kell venni az impedancia -illesztést és a szint -illesztést. Az egyensúly és a kiegyensúlyozatlanság a referenciaponthoz viszonyítva. A jel mindkét végének ellenállási értéke (impedanciaértéke) egyenlő, és a polaritás ellentétes, amely kiegyensúlyozott bemenet vagy kimenet. Mivel a két kiegyensúlyozott terminál által kapott interferenciajelek alapvetően ugyanaz az érték és ugyanaz a polaritás, az interferenciajelek a kiegyensúlyozott sebességváltó terhelésén keresztül visszavonhatják egymást. Ezért a kiegyensúlyozott áramkörnek jobb közös üzemmódú szuppressziója és interferenciaellenes képessége van. A legtöbb professzionális audio berendezés kiegyensúlyozott összekapcsolódást alkalmaz.

A hangszóró -csatlakozásnak több rövid hangszóró kábelét kell használnia a vonal ellenállás csökkentésére. Mivel a vonal ellenállása és a teljesítményerősítő kimeneti ellenállása befolyásolja a hangszórórendszer alacsony frekvenciájú Q értékét, az alacsony frekvencia átmeneti tulajdonságai rosszabbak lesznek, és az átviteli vonal torzulást okoz az audio jelek átvitele során. Az átviteli vonal elosztott kapacitása és elosztott induktivitása miatt mindkettőnek van bizonyos frekvenciajellemzője. Mivel a jel sok frekvenciakomponensből áll, amikor a sok frekvenciakomponensből álló audiojelek egy csoportja áthalad az átviteli vonalon, a különböző frekvenciakomponensek által okozott késleltetés és csillapítás eltérő, így az úgynevezett amplitúdó torzulása és fázis torzulása. Általánosságban elmondható, hogy a torzulás mindig létezik. Az átviteli vonal elméleti állapota szerint az R = G = 0 veszteség nélküli állapota nem okoz torzulást, és az abszolút veszteségesség szintén lehetetlen. Korlátozott veszteség esetén a jelátvitel torzítás nélküli feltétele l/r = c/g, és a tényleges egységes átviteli vonal mindig l/r.

6. Rendszer hibakeresés

A beállítás előtt először állítsa be a rendszerszint-görbét úgy, hogy az egyes szintek jelszintje az eszköz dinamikus tartományán belül legyen, és a túl magas jelszint miatt nem lesz nemlineáris vágás, vagy a túl alacsony jelszint miatt a rendszerszint-görbe beállításakor a keverő szintjének beállításakor a keverő szintje nagyon fontos. A szint beállítását követően a rendszer frekvenciajellemzője hibakereshető.

A modern, jobb minőségű, professzionális elektroakusztikus berendezések általában nagyon lapos frekvenciajellemzőkkel rendelkeznek, 20 Hz-20 kHz-es tartományban. A többszintű kapcsolat, különösen a hangszórók után azonban nem lehet nagyon lapos frekvenciajellemzők. A pontosabb beállítási módszer a rózsaszín zaj-spektrum elemző módszer. Ennek a módszernek a beállítási folyamata az, hogy a rózsaszín zajt a hangrendszerbe adja be, a hangszóró által lejátssza, és a tesztmikrofon segítségével vegye fel a hangot a hallban a legjobb hallgatási helyzetben. A tesztmikrofon a spektrum analizátorhoz van csatlakoztatva, a Spectrum Analyzer megjelenítheti a Hall hangrendszer amplitúdó-frekvenciájának jellemzőit, majd óvatosan beállíthatja az egyenlítőt a spektrummérés eredményei szerint, hogy az általános amplitúdó-frekvenciájú jellemzők laposak legyenek. A beállítás után a legjobb, ha az egyes szintek hullámformáit oszcilloszkóppal ellenőrizni kell, hogy egy bizonyos szintnek van -e a vágási torzulása, amelyet az egyenlítő nagymértékű beállítása okoz.

A rendszer -interferenciának figyelnie kell: a tápegység feszültségének stabilnak kell lennie; Az egyes eszközök héját jól meg kell őrizni, hogy megakadályozzák; A jel bemenetének és kimenetének kiegyensúlyozottnak kell lennie; Kerülje el a laza vezetékeket és a szabálytalan hegesztést.